Az Európai Unió a Nyugat-Balkánon hat energiaprojektet támogat majd, méghozzá vissza nem térítendő módon, 500 millió euróval (mintegy 207 milliárd forinttal). Emellett további 500 millió eurót kap a régió az energiaválság következményeinek enyhítésére.
Ebből az egymilliárd euróból, ami közel 415 milliárd forint, a hátrányos helyzetben lévő háztartások, illetve a kis- és középvállalkozások is részesülnek majd. Többek között ebben egyeztek meg az érintett országok az Európai Unió és Nyugat-Balkán országainak Tiranában, Albánia fővárosában megtartott csúcstalálkozóján.
A Nyugat-Balkánnak szánt összeget az unió már októberben bejelentette. Az energiaválság következményeinek enyhítésére szánt fél milliárd euróból Szerbia 165 millió eurót kap, Észak-Macedónia és Albánia 80-80 millió eurót, Koszovó 75 milliót, Bosznia-Hercegovina 70 milliót, míg Montenegró 30 millió eurót.
A régiónak szánt összeg másik felével ugyanakkor
A csúcstalálkozón jelen levő EU-tagállamok vezetői által megfogalmazott közös nyilatkozatban rámutattak, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyre nagyobb mértékben veszélyezteti Európa és a világ békéjét és biztonságát. Ez pedig még inkább rávilágít az EU és a Nyugat-Balkán közötti stratégiai partnerségi viszony fontosságára.
A régió államainak társulása mellett kiállva arra szólítják fel az érintett országokat, hogy gyorsítsák fel a társulási folyamatokat, mégpedig hiteles reformok megvalósításával. Ebben a folyamatban támogatják a Nyugat-Balkán regionális együttműködését, a jó szomszédi viszony erősítését, az EU tagállamaival is. A találkozón kiemelték továbbá a Görögországgal kötött Prespa-megállapodás és a Bulgáriával ápolt jó viszony jelentőségét, illetve hangsúlyozták, hogy további energiabefektetésre van szükség a régió országai részéről a regionális stabilitás megőrzése érdekében.
Az EU továbbra is a régió legközelebbi partnere, fő befektetője, kereskedelmi partnere és legnagyobb támogatója kíván maradni, áll a tiranai csúcs után megjelentetett közös nyilatkozatban.
„A megújuló energia olcsóbb, megfizethető, tisztább, jobb a bolygónkra nézve és hazai. Itthon munkahelyeket hoz létre, illetve függetlenséget és ellátásbiztonságot ad. Ezt az 500 millió eurót természetesen a zöldenergiába, az interkonnekt kapacitások kiépítésébe, azaz az infrastruktúrába, illetve az energiahatékonyságba fektetjük” – mutatott rá a csúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az EB elnöke, derült ki a Balkan Green Energy News portál tudósításából.
A rövid és középtávú energetikai beruházási program egyébként része a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervnek, amelyben 9 milliárd euró vissza nem térítendő összeget különítettek el, és amivel várhatóan 30 milliárd eurós beruházást indíthatnak el a régióban. A csúcson bejelentett egymilliárd eurót az IPA3 előcsatlakozási támogatási eszközökből fizetik majd ki az érintett országoknak, és mint azt a deklarációban megfogalmazták, ezzel a támogatással összességében 2,5 milliárd eurós (1040 milliárd forintos) beruházást indítanak el a régióban.
Így az EU támogatja majd Koszovón a Solar 4 Kosovo projektet, ami napelemes rendszerek kiépítésére vonatkozik, illetve a Solar 4 Kosovo 2 projektet, ami pedig távfűtésre szolgáló napelemes erőmű felállítását takarja.
Észak-Macedónia területén hat vízerőmű felújítását, pontosabban azok harmadik fázisának megvalósítását segítik, illetve az Észak-Macedóniában található kisváros, Bogdanci szélpark bővítésének második fázisát.
Szerbiában is két projekt valósulna meg ebből a pénzből, mégpedig a Vlasina Vízerőmű felújítása és a Belgrádtól délre fekvő dunaparti kisváros, Kostolac szélerőmű parkjának kiépítése. Mindegyik projektet az adott állam energiavállalatai valósítják meg, természetesen az említett támogatási programok részeként.
Mint arra a Balkan Green Energy News rámutat, a Kostolac Szélpark a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) által közzétett adatok alapján 66 megawattos kapacitással rendelkezik majd, ami az éves villanyáram-előállításban a közvállalat szerint 187 gigawatt-óra áram termelését jelenti.
Ebben a projektben az uniós támogatás 31,2 millió euró, a KfW Development Banktól felvett hitel és támogatás pedig 81,8 millió eurót tesz ki. A teljes beruházás értéke 145,3 millió euró (mintegy 60 milliárd forint), és a tervek szerint 2024-re készül el – derül ki a szerbiai FoNet hírügynökség anyagából.
A Vlasina Vízerőmű jelenleg, a közzétett adatok alapján a meghibásodások miatt, illetve az adott rendszer elöregedése miatt most csupán 60-80 megawatt-óra áram előállítására képes naponta, miközben elvben 128 megawatt kapacitással rendelkezik. A beruházásoknak köszönhetően 30 évvel hosszabbítanák meg a vízerőmű élettartamát, miközben a kapacitását 136 megawatt-órára emelik majd. Így ebben az erőműben évente 309 gigawatt-óra áramot lennének képesek előállítani.
Ez a projekt 16,1 millió eurós uniós támogatásból, illetve 61,6 millió eurós, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett hitelből valósulhat meg, ugyanis a teljes beruházás értéke 77,9 millió euró (mintegy 32 milliárd forint). A munkálatok a tervek szerint 2028-ra készülnek el.
Az energetikai átállást és függetlenséget megcélzó 500 millió eurós támogatás infrastrukturális beruházásokat is érint, beleértve a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására vonatkozó vezetékek kiépítését is, továbbá megújuló energiaforrásokat és energiahatékonysági intézkedéseket, rendszerfejlesztéseket, távfűtést és az energiahatékonyságot javító programokat.
A Tiranában megfogalmazott nyilatkozat emlékeztet arra, hogy
és ennek érdekében ösztönzik is az országokat az adott platformok gyors működésbe állása érdekében. Mint leszögezték: a nemrég elfogadott REPowerEU-terv segíteni fog abban, hogy csökkenjen az EU és a Nyugat-Balkán függősége az orosz gáztól. Az energiaközösségen keresztül pedig az EU megnyitja a villamosenergia-piacát (beleértve a megújuló energiát is) a Nyugat-Balkán felé, amennyiben megvalósulnak ott az ehhez szükséges szabályozási reformok.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Résen lesz az Európai Bizottság.
Szijjártó Péter reakciója sem maradt el.
A New York-i „hallgatási pénz”-üggyel akarták elérni, hogy Donald Trump elveszítse a választást, állítja a megválasztott elnök. A bíró sok kitartást kívánt Trumpnak második hivatali idejére.
Rétvári Bence után a Fidesz kommunikációs igazgatója is beleállt Magyar Péterbe.
